3 + 1 tipp a remek esküvői helyszín kiválasztásához – esettanulmányokkal

Ameddig csak terv az esküvőd, és még nem foglaltatok le semmit, biztos vagyok benne, hogy már nézelődtök különféle lehetséges esküvői helyszínek után.

Ebben a kis írásomban szeretném megkönnyíteni a dolgodat, mire figyelj oda a választásnál. Nem, nem ajánlom, hogy konkrét irányelvek nélkül nézelődj. Sok időt és bosszúságot tudsz ezzel kiiktatni. Mondom a szempontokat:

Első és legfontosabb dolog, hogy az ország mely részében akarjátok megrendezni az esküvőt. Kérdés, hogy honnan jönnek a vendégek, honnan jöttök Ti (hol fogtok készülődni). Van egy nagyon érdekes esküvőm most amit szervezek. A násznép egy része Győr környékéről jön, a másik része Szegedről. Lehet mondani, hogy oké, legyen félúton a helyszín, és valóban így igazságos. Utazzon mindenki ugyanannyit. Ezesetben kb. Budapest és max. a déli környéke jöhet szóba. Viszont: ha megnézed útvonaltervezőben, pl. az M5 autópálya menti és a Budapesttől Győr felé eső városok is tartogatnak gyönyörű helyszíneket. Kár lenne ezeket kizárni csak azért, mert mondjuk a násznép egy része fél órával többet kell, hogy autózzon majd odáig. Az árak viszont jóval alacsonyabbak ezeken a környékeken, mint Budapesten. Ha Neked fontos az ár is, akkor szerintem inkább utazzanak a vendégek fél órával többet?. Az a pár, akinek az említett esküvőjét szervezem, ezt a megoldást választotta. Így elég nagy körből tudunk meríteni, és még arra is lehetőségünk lesz, hogy a beérkező árajánlatok függvényében a szimpatikusak közül akár a legolcsóbbat válassza a pár.

Második fontos szempont, a helyszín mérete. Itt nem arra térnék ki, hogy se túl nagy, se túl kicsi ne legyen. Ez elég triviálisan hangzik, biztos Te is gondoltál rá, és minden esküvői weboldalon leírják. Amire felhívnám a figyelmedet, az az, hogy a helyszínek a honlapjukon, és egyéb kiadványaikban előszeretettel túlgondolják a helyszínük adta lehetőségeket befogadóképesség tekintetében. 15 év tapasztalatából mondom, hogy amit ők állítanak magukról, hogy hányan férnek be oda, abból kb. 20%-ot vonj le, és azt jegyezd fel magadnak.

Egy konkrét eset volt, amikor csak a pár által kiszemelt helyszín személyes meglátogatásakor tudtam meg, hogy nem fér el annyi vendég, mint ahány főre a pár le akarta foglalni az esküvőt. A helyzet tisztázása után kiderült, hogy ők azért írtak a weboldalukon 150 főt, mert a megadott létszámot ők valóban tudják fogadni. Mégpedig úgy, hogy ebből 30 fő az étteremhez közvetlenül kapcsolódó terasz besátrazásával a teraszon foglal helyet. A sátrazás többletköltségét természetesen valahol a helyszín lefoglalása és az esküvő napja között valamikor bemondta volna az étterem. Kérdés, hogy mikor? És hogy mennyi is lett volna ez valójában? És hogy miért nem közölték ezt előre? Elgondolkodtam. Végülis nem hazudtak, tényleg beférnek ennyien. A költségről nem szóltak, mert a pár nem kérdezte meg: „tessék mondani be kell sátrazni a teraszt, ahhoz, hogy elférjünk?” – honnan gondolták volna??????

Szóval arra jutottam, hogy bár szerintem nem etikus egy ilyen „árajánlat” adása a hely részéről, végülis nem hazudtak. Csak egy jó csomó kellemetlenséget okoztak volna azzal, ha ez nem derül ki. Egy módon kerülheted ki az ehhez hasonló kellemetlenségeket. Kérd meg, hogy minden költségről előre tájákoztassanak. Arról is, ami számukra egyértelmű, mert Neked ez az első esküvőd, nem fogod kitalálni a gondolataikat.

A harmadik, amire érdemes odafigyelned az, hogy az adott helyen tartanak-e aznap másik esküvőt. Mindenek előtt persze azt beszéld meg a pároddal, hogy ez Benneteket zavar-e egyáltalán. Ha nem, akkor nincs is probléma? Ha igen, akkor mennyire. Annyira, hogy ha jók a feltételek, és jók az árak, akkor szemet húnytok a tény felett, vagy csak akkor, ha még ellenállhatatlan dolgokat is csomagolnak az ajánlatukba: pl. minden székre selyem székhuzat a kedvenc barack színű masniddal, vagy ajándékba elkészítik a menyasszonyi tortát (kb. 800-1000 Ft/vendég áron számolhatod), stb. Ha semmiképpen nem akarsz másik menyasszonnyal találkozni aznap, akkor az jön, hogy elveted a többesküvős helyszíneket. És itt jön a csavar a történetben. Anett és Gábor esete. Ők a harmadik verzió mellett voksoltak: csak Anett legyen ott fehér ruhában aznap. Viszont az egyik étterem nagyon tetszett nekik. Ott a többesküvős verzió lett volna. Részletesen kifaggattuk az étteremvezetőt, hogy hogyan oldják meg a több esküvő ellátását: egy személyzet vagy külön személyzet, egy vagy több szertartáshelyszín a kertben, egy vagy több bejárat és parkoló és mosdó a vendégeknek, stb. Végül kiderült, hogy a struktúra olyan jól van felépítve, hogy a különböző násznépek egyáltalán nem is érintkeznek, mert mindenkinek mindenből van külön?

Anett és Gábor nagyon megörült, amikor tájékoztattam őket erről, és tényleg úgy is volt minden, ahogyan ígérték (persze azért még a szerződésben ezt IS részletesen rögzítettük).

A plusz egy tippem pedig az ételekre vonatkozik, ami közvetve befolyásolja a helyszínválasztást. Mégpedig oly módon, amire valószínűleg nem is gondoltál volna. Arról van szó, hogy a helyszínek különféle előzetes esküvői ajánlatokkal rendelkeznek, melyben 10-30 oldalon keresztül csodás menüsorokat is felvonultatnak előtted, és Te már gondolatban végig eszed az összeset, így egyre nehezebb lesz a választás, mert mind finom?

Ne kövesd el azt a hibát, hogy áldozatul esel a saját érzékeidnek, és a leghangzatosabb menüt kínáló helyszínt választod. Tudom, hogy nagy a csábítás, de hidd el, egy jó séf bármit elkészít. Balatonon egy szállodában történt a nyáron, hogy a párnak egy olyan menüt állítottunk össze, melyhez még csak hasonló sem szerepelt az esküvői ajánlatukban. A neves szálloda örömmel elkészítette a pár számára kitalált menüt. A vacsora alatt körbe jártam a vendégek között. Azt láttam, hogy élvezetesen újra szednek, közben vidáman beszélgetnek, és valahogy alig maradt valami a tálakon. Nem azért, mert keveset főztek, hanem mert finom volt. És különleges. Nem volt drágább, mint az a menü, ami az ajánlatban állt, de mégis megvoltak benne azok a kis pikáns és izgalmas dolgok, melyek nekem is a legnagyobb meglepetést eredményezték az est folyamán. A vacsoraasztalnál a stábbal (fotós, filmes, ceremóniamester, DJ) éppen befejeztük a vacsorát, és gyorsan átfutottuk a következő rész eseményeit, amikor a filmes váratlanul megszólalt: Timike, én sokszor járok ide esküvőre, de ilyen finomat én még itt nem ettem. „Nagyon jó, hogy nem az a megszokott ami mindig lenni szokott. Vannak itt benne ezek a ropogós zöldségek, és ez a hús!:-)”. Tudom, hogy az esküvő nem a filmesről szól, de nekem alapvető, hogy a stábot is jól ellátmányozzam, amibe a finom vacsora is beletartozik, és minden más gondoskodás: ne vezessen haza 200 km-t egész napos munka után, foglalunk neki is egy szobát. Ha a forróságban kint fotóznak már két órája a kertben, akkor viszek nekik kávét, vizet – nem csak a párnak. Szóval jólesett a kollégák részéről az elismerés. Nekik nem mondtam meg, hogy én találtam ki ezt a vacsorát. Legyen a dicsőség a szállodáé?