Segítség! Anyám akarja megszervezni az esküvőmet!?

Előre nem lehet megmondani, hogy ez jó vagy rossz. Pont 50% az esély. Persze ha ismerném Édesanyádat, már magabiztosabban mondanék egy 60-70%-ot az „inkább ne” javára.

Voltak azonban, nem is kevés alkalommal olyan esetek a munkám során, amikor ezek az anyukás ötletek nagyon jól sültek el.

Igaz, hogy a vége az lett, hogy én szerveztem az esküvőt Anyukával, de persze a vendégek felé azt kommunikálták, hogy Anyuka intézte?

A vacsora előtt a pár elmondta a köszöntő beszédében, hogy anyuka segítsége nélkül ez nem állt volna össze (és ez valóban így van, mert sokféle módon támogatta a fiatalokat). Az nyilvánvaló volt, hogy ott vagyok én is, és valamiféle szervezési szerepem van az egészben, és persze hogy nem vettem volna el az örömet Anyukától, hogy amire ideje és figyelme ki tud terjedni, abban részt vegyen az előkészületek során.

Ezek az anyukák mind ismerőseim ma is a Facebook-on, sőt van akivel Whatsapp-csoportot is létrehoztunk, mert minden információt rögtön a családdal is praktikusan meg akart osztani a pár.

Szeretem ezt a felgyorsult világot. Annyira könnyű és egyértelmű tud benne lenni minden. Persze ha tudja az ember, hogy mit keres pontosan. Meg hogy hol keresse…

Szóval én azt javaslom, hogy engedd közel Anyukát nyugodtan a tűzhöz, csak vigyázz, hogy ne égesse meg magát.

Hogyan tudsz vigyázni?

A Te anyukád, tudod mennyi ideje van, mennyi stresszt bír, milyen a kommunikációs készsége, mennyire tud hideg fejjel gondolkodni, stb.

Tény, hogy az esküvőszervezés nem a szakmája, de például egy könyvelő anyuka nagyon jól át tudja látni a matek részét az esküvőnek. Egy marketinges pedig tudja, hogy hol keressen az interneten, és mit olvasson ki a sorok között. Egy háztartásbeli anyuka pedig nagyon gondosan fog ügyelni arra, hogy a vendégek minden órában jussanak nassolni valóhoz, mert „hogy nézne már ki az, ha azt hiszik éheztetjük őket”.

Nem mondom, hogy mindig mindenben igazuk van az anyukáknak, de tény, hogy sok olyan dolgot meglátnak, amit a menyasszony a készülődés hevében nem. Ráadásul ismer Benneteket, és nagyjából tudja mi az, ami jó lehet Nektek.

Mindenképpen javaslom, hogy ha Anyuka, vagy Apuka szeretne részt venni a szervezésbe, vonjátok bele amennyire jónak látjátok. Kapjon kisebb feladatot, aztán esetleg később még egyet, vagy kettőt, vagy egy-két nagyobbat.

Arra viszont figyelj, hogy az esküvő napjára egyik családtagodnak se ossz le semmilyen nagy felelősséggel járó tennivalót, mert nekik aznap nem ez lesz a dolguk. Ők is szeretnének Veletek együtt ünnepelni, és nem az órájukat nézegetni, meg a vendégeket számolgatni, hogy „vajon idetalált-e az étterembe mindenki a templomtól?”

Ha pedig úgy gondolod, hogy nem Anyukád dolga az esküvőd megszervezése, vagy nem szeretnéd őt ezzel kikészíteni, akkor beszéld meg vele őszintén. Mondd el neki, mennyire szereted, aggódsz érte, és inkább rábízod egy esküvőszervezőre, aki felvállalja a felelősséget, garantálja a rendet, és jogilag is minden szerződést cégszerűen meg fog kötni arra vonatkozóan, amiket kiválasztotok és megrendeltek.

És ha emellett örülnél, ha Anyukád is értesülne a friss hírekről az esküvőszervezéssel kapcsolatban, akkor add hozzá nyugodtan a Whatsapp vagy Viber csoporthoz, ahol együtt gyönyörködhetünk majd a tervezett dekorációk képeiben, vagy az elkészült meghívótok látványtervében.

Mondd meg neki, hogy bármilyen kérdése van, az esküvőszervező gombnyomásra van tőle, engem zaklathat nyugodtan, bármikor.

Imádom az Anyukákat?

És a végére egy anyukás sztori a közelmúltból. Anyuka vállalta, hogy elmegy a külföldön élő lánya helyett torta kóstolóra, vitte a barátnőjét is a menyasszonnyal megbeszélt cukrászdába. Anyuka másnap meséli nekem az élményeit (ő egyébként rendezvényszervező, csak más területen).

„Te Gizus, nekem a moszkauer a kedvencem. Bemegyünk, veszünk Moszkauert. Ha nem jó, már itt sem vagyunk. (Nem tudtam nem mosolyogni, annyira bírom a közvetlen stílusát:-)). Majd folytatta: „hát mondanom sem kell, hogy maradtunk, és összevissza ettünk mindent. Mondom akkor a listát, hogy mit rendeljünk meg” ?))