Egy hangulatos könyvesbolti kávézóban találkoztunk. Sosem felejtem el azt a kedves mosolyt, amivel Rita jött felém. Aztán megérkezett Marci is. Addigra Ritával már megismerkedtünk. Végtelenül kedves, türelmes, önmagával abszolút harmoniában élő lány volt. Marci egy kicsit racionálisabb. Látszott rajtuk, hogy szeretik egymást, és ez a Fiatalember tenyerén hordozza ezt Nőt. Ha megnézed a kisfilmjüket, látod, mennyire aranyosak, természetesek.
Ők az egész esküvőt ilyen nyugodtan, vidáman élték át. Élvezve minden percét, történését. Nem volt kapkodás, nem voltak váratlan szituációk. Sokat készültünk rá. Minden a tervek szerint haladt, és még az esküvő előtti héten sem láttam rajtuk semmilyen felfokozott negatív érzelmet.
Elmondásuk szerint azért nem stresszeltek az esküvőn, mert tudták, hogy úgy lesz minden ahogyan megbeszéltük. Nekik ez önmagában elegendő volt. Elegendő ahhoz, hogy felhőtlenül tudjanak örülni egymásnak. Sok boldogságot Rita és Marci!